🌾 Egy nap, ami rólam szólt

Ma reggel nem csak a nap kelt fel, hanem valami bennem is. A reggeli futás alatt, miközben a napfény áttört a diófák lombján, megfogalmazódott bennem egy mondat: „Ma békét keresek.” Ez lett a napom mottója.

A reggel a tanya ritmusában telt: a tyúkok, galambok, macskák és Nudli, a tengerimalac is megkapták a napi gondoskodást. Az állatok úgy néztek rám, mintha tudnák: ma fontos dolgok történnek.

Délelőtt az ingatlanok felé fordultam: Kiskőrös és Kiskunhalas térségében keresem azt a helyet, ahol nemcsak lakni lehet, hanem élni. A cél: fél hektár, fák, vízpart, és egy olyan tér, ahol a jövőm gyökeret verhet.

A nap közepén lelassultam. Ebéd után csendes pihenés, majd a napi menü újratervezése következett. A pénzügyi mentőstratégia frissítése nemcsak számokról szólt, hanem arról is, hogy hogyan tudok nyugodt maradni akkor is, amikor a világ zajos.

Délután a magas ágyás építése és az akvárium állvány helyére tétele volt a fizikai fókusz. Az akvárium az, ami emlékeztet arra, hogy az élet mindig mozgásban van.

A munkahelyi megbeszélés új lendületet adott. A kreativitásom most formát ölt, és hamarosan mások is láthatják.

Este a kertben gyűjtöttem rozmaringot és levendulát, miközben a leander virágait visszacsíptem. A nap végén blogot írok — ezt. Mert fontos, hogy ne csak éljek, hanem dokumentáljam is, amit megélek.

A napom nem volt tökéletes. Voltak elmaradt hívások, halasztott feladatok. De minden pillanatban jelen voltam. És ez számít.

Holnap újra kezdődik. De ma este, amikor a szél megmozdítja a bougainvillea leveleit, tudom: jó úton vagyok.

Ha te is keresed a saját ritmusodat, ne feledd: a napirend nem korlát, hanem keret. És a keretben te vagy a festmény.

Köszönöm, hogy velem voltál ma.

Ágnes